"Légy ön magad!Túl rövid az élet,ahhoz,hogy más légy!"

Hát szia kicsi élet, nagy világ :)
Ismét jócskán elmaradtam, de tudjátok mit, nem is eszem magam ezen. Elég érdekes napjaim vannak mostanában, és igyekszem megélni a pillanatot (kisebb nagyobb sikerrel :-/) 

Amit mindenféleképp meg kell említenem az a péntek este. Egyedül voltunk itthon az öcsémmel, meg áthívtam Andit. Aki úgyszintén nem érkezett egymaga... :P Jó kis Malibuzós, iszogatós péntek esténk volt itthon. De bár ne lett volna :$ elég jól sikeredett a végére, de hála az égnek túl éltük [ha véletlen valakit érdekelnek a részletek majd kérdez :$] Ilyen péntek után egy sokkal jobb szombat jöhetett... na és így is volt, délelőtt anyunak segítettem, este meg mentünk Omegába Andival, Lilussal meg Nóráékkal.  Hááát ömmm :$ ez az este hmmm... nem is tudom h írjam le, mivel szavakkal kifejezhetetlen. Amit mondjuk elmondhatok a mostani érzelmi világomról is. Annyira össze van minden kuszálódva bennem, de bár ne így lenne már :-/ Valamiért az élet mindig keresztbe tesz nekem és semmi nem lehet tökéletes. :( Ez tökéletes lenne, meg tökéletesen érezném magam, persze mindig ott van az a DE. Na de, erről semmi ésszerűt nem tudok mondani, sajnos. 
Ami még csudi jó volt ebben az estében, az az h kaptam egy pólót :D hát a kedvencem (és bocsi Nóri :-/ :P) Vasárnapról nem mondanék semmit, mivel egész nap tanultam :S Vasárnap után meg ugye kezdődött az egyhangú sulis hét...Végre váltottunk, szóval az év utolsó hónapjában már délelőttös leszek ^.^ Rögtön a hét első napján, Orsi drágámmal beremekeltünk magyar dolgozat terén. Szóval lassan megkapom az első gimis egyesem :S Ami azért elég jól bosszant, mert nem azért lesz ilyen rossz mert nem tudtam, hanem valószínű akkor is máson járt az eszem :$ *.* na de majd év végére valahogy kijavítom. Ám ez a hét nagyon brutális lesz, sőt a következő mind, mivel itt a félév és minden tanár nyúz bennünket, de MI erősek vagyunk s túléljük, együtt :)
Hétvégére már szép kis tervek voltak és vannak is. A péntek az most így elég jól megkérdőjeleződött, de szombaton igyekszem elnézni Lalámhoz és  Balizok végre Orsikával, mert hogy már 1000 éve megígértem. Sok ismerős lesz, szóval bízom benne h szép kis szombatom lesz. Pénteken meg Andizok, ami szerintem nem új, habár most asszem pukkadozik a dilije, de majd megoldjuk ;)
Most így mára ennyire volt időm, mivel h rengeteg dolgom van, szóval majd jelentkezem :)*

Szerelemre hangolva

Az életembe léptél máról a holnap így lett más veled.
Mert értelmet nyert minden, megköszönni mindezt, hogy tudnám most neked. Így érzem,
rég bár érthetném köztünk a távolság, mint föld és ég. Szerelemre hangolva bár
csak minden dalban értünk szólna a legszebb hang a csend után.
Szerelemre hangolva, mint a szó s a dallam összeforrva, félek ránk más, ami vár.

If there’s no you there’s no me

You’re with me through the day and you are there in my dreams,

The more I learn about you

Stronger grows the sorrow cos I know , we will never be

Burning
hearts
Gentle touch
It’s the power of us coming close
Everytime I close my eyes
I can see you I can feel you near me
Side by side, still alone
I dont wanna realize
You and me will never be together
Side by side, I walk alone
(hoooo…jeee.. I walk aloneeee)

Szerelemre

hangolva bár csak minden dalban értünk szólna a legszebb hang a csend után.
Szerelemre hangolva, mint a szó s a dallam összeforrva, félek ránk más, ami vár.

(úúúúúúú….)

 I dont

wanna realize
You and me will never be together
Side by side, félek ránk

Side by
side

Más, ami
vár

Töprenghetünk, okoskodhatunk, nincs sok értelme. Úgysem aszerint cselekszik az ember, ahogy gondolkodik, nem fontolgatja a lépéseit, inkább a szívére hallgat.

Ez a töprengés az utóbbi pár napra igen jellemző volt.
Vannak olyan történetek, amit nem tudunk csak úgy egyszerűen elmesélni...mert ahogy elkezdesz beszélni róla azt érzed valami széjjel tép ott legbelül,  és minden ilyen múltbéli történetnek a végén egy dühös kérdés van csak.... "MIÉRT?" Hogy jön ide ez a szó? A törődés? A félelem? Törődni valakiről, ahogy csak egy anya tud a lányáról, ahogy csak egy férfi tud egy nőről.... és félni hogy mi történik ha mindez elveszik....

Túlélni úgy napokat, hogy bele kell törődnöd hogy nem tudod elmondani amit pedig annyira szerettél volna...

Akik hiányoznak, egykor biztonságot nyújtottak. Összetartottak! Megerősítettek, hogy jó úton haladunk és kijavították a hibánkat, ha nem helyes módon cselekedtünk.Megtanították, hogy legyünk igazán jó emberek ebben a világban.

Most viszont, úgy érzem az életemnek hiányzik egy kis darabkája. Csak egy icipici részecske, ami az egész ˝várat˝ megtartaná. Hiányzik az a törődés...hiányzik az, hogy tudjam hogy ha valami fáj, lesz aki megvigasztal és akihez majd odabújok. Persze most nem az anyai törődésről beszélek, hanem a másikról. Arra a törődésre, amit csakis egy féleképp tapasztalhatunk. 

Szükségem van rá, szükségem van arra hogy valaki egyszerre legyen a tesóm, a haverom, a szerelem a mindenem egyben. Szükségem van arra, hogy valakit a szívem minden szeretetével szeressek. ...arra, hogy tudjam van aki vár, és nekem is van kit várnom. Szeretném szeretni a mosolyát, az ölelését, a szavait. Szeretném ha vigyázna rám, ha velem lenne, ha számíthatnék rá, ha tudnám hogy szeret. Néha csak úgy átölelni, adni neki egy puszit, csak úgy boldoggá tenni.

Csak úgy...csak őszintét...

˝Igaz szerelem megkockáztatni, hogy nem lesz "boldogan éltek, míg meg nem haltok", az igaz szerelem megfogni a férfi kezét, aki annak szeret, aki vagy, és azt mondani: nem félek hinni benned. Egy ilyen szerelem mindent túlél.˝

‎. . .h.é.t.v.é.é.é.é.g.e. . . ♥ !!

Hát sziasztok :) Tegnap már elkezdtem ezt a bejegyzést, de fogalmam sincs, hogy miért nem raktam ki xD szóval most egy kicsit kibővítem :P 

Szóval, tegnap nem voltam sehol. Komolyan mondom, annyira jó volt itthon ülni madártejet enni és filmezni, nem csinálni semmit. Úgy érzem többször fogom most már alkalmazni. Ez az egész onnan indult, hogy eldöntöttem hogy nem megyek sehova ezen a hétvégén, mivel hogy elég nehéz és durva héten vagyok túl. Ez a suli...szinte minden időmet elveszi. De se gáz :D Az a kicsi ami élteti bennem még a lelket az az osztályom :P szóval faszájos :P 

Tegnap volt szülői értekezlet, hát ömmmm :D inkább nem kommentálnám... mint, hogy kiderült szemtelen osztály vagyunk. Hát :$... bocsi :D De itthon mindent elég lazán fogadtak...jegyeim sem olyan nagyon rosszak, szóval jóság van. :) Így tegnap nem is mentem sehova...na de ma...sikerült így a társaságnak nagy nehezen rábeszélni és megyünk Echoba. Nem sok kedvem van, na de ajde Laláék is ott lesznek, meg Nati, Leila... remélem megjön addig a kedvem. Na meg azért meg kell hagyni már nagyon nagyon rég nem voltam Echoba :P Szóval ajánlom, hogy jó legyen :P

Na meg ma, Andival művészkedtünk... olyan csokis muffint sütöttünk, amilyet még senki nem is látott és nem is evett xD Szupersztáros xD 

Na de megyek én, leadom még a rendelést és utána asszem készülődök :-/ Szép estét mindenkinek :P 

Már belegondolni is nehéz, elképzelni az életet egy jó barát nélkül!

Óóóó...úgy érzem, hogy most már muszáj írnom. Hogy miről? Inkább kiről?! Vagyis kikről. :)
Hihetetlen, hogy 2 hónap alatt ennyire meg lehet szeretni embereket. Még, hogy megszeretni, ennyire kötődni valakihez. 



Emese :) Tudod, hogy imádlak? Imádok veled nevetni, veled hülyéskedni...azon röhögni egész latin órán, hogy a mögembe ülsz...matekóra előtt úgy megölelni, hogy még mi is meglepődünk magunkon... örülök, hogy az osztálytársam vagy, és most már úgy érzem, hogy a barátnőm is. Mert szerintem igen, most már elmondhatom ezt : ) Szeretlek ♥

Orsi, te is ide tartozol :) Mivel, hogy csak téged ismertelek mikor kezdtük a sulit tudtam, hogy jól megleszünk. De most már azt is tudom, hogy nélküled szürkék lennének a mindennapjaim a suliban, és lehet h tanulnék, mert nem lenne kinek hisztizni, hogy mennyit kell tanulni, ahelyett h elmennék :) Szerintem, jól megvagyunk, még akkor is mikor összekócolsz néha :P Nem ck a legjobb padtárs vagy a világon, hanem egy jó barátnő is :) Szeretlek ♥

Lilus, a te neved itt már nem új úgy érzem, ahogy az életemben sem vagy már új :) Attól, hogy néha egy kicsit idegesítő vagyok és már eleged van belőlem én nagyon szeretlek :P Fel sem tudom sorolni, hogy mennyi közös élményünk van... de az biztos, hogy imádok veled lenni, és szeretem a hülyeségeid. Jó, hogy vagy nekem, legalább néha észhez térítesz :$ Szeretlek ♥

Lala :) Téged innen nem hagyhatlak ki! Borzasztó sok mindent írhatnék rólad, de ck magam ismételném. :) Te is azok emberek közé tartozol, kinek elég nagy befolyása van az életemre és rám is :) Nem tudom mi lenne velem nélküled és a tanácsaid nélkül. Néha úgy érzem, hogy a nővérem vagy és csak egy szóval rávezetsz a ˝helyes útra˝ :) Szeretlek ♥

Andi...húúha. Most vagyok abban a helyzetben, hogy nem is tudom honnan kezdjem :$ Téged nem kell bemutatni, aki engem ismer az téged is, többnyire. Már úgy össze vagyunk nőve, hogy nem is tudom elképzelni az életem nélküled :) Szerintem már elég sokat írtam rólad az idő folyamán, és még egyszer 
nem írom már le :P Szeretlek ♥


Aki még közel áll hozzám, az másik Orsi, Zsuzsi, Nati és Nóra... vagyis hát ti vagytok azok, akikkel mostanában elég erős lett a kapcsolatom :) Remélem, hogy hamarosan rólatok is kicsit többet írhatok. Persze van még nagyon sok ember, akit megemlíthetnék és akikkel borzasztó jól érzem magam és nem lenne ilyen jó az életem ha nem ismerném azt a sok embert akit a barátnőimnek mondhatok el. Köszi mindenkinek, aki velem együtt nevet és sír. Köszi mindenkinek akire számíthatok. Köszi, hogy vagytok nekem :) ♥


És így a végére, bár megígértem magamnak, hogy nem fogok róla itt többet írni. Ezért nevet nem említek, akit esetleg érdekel hogy kiről szól az majd rám ír. :˝Azok a barátaink, akiket elveszítettünk, nem a földben pihennek, hanem bent lakoznak a szívünkben.˝

Nem történik olyan, amit ne előzne meg egy álom.

Sziasztok :)

Van egy pici újítás a blogon, és rajta vagyok a továbbiakon is. Csak sajnos még mindig nem vagyok időmilliomos :-/

Ez sajnos azon is látszik, hogy egyre ritkábban van időm az írásra, sajnálom de ez van. 

Talán ott kezdeném, hogy ez a hetem brutálisan necces volt. Minden napom úgy múlt el, hogy reggel felkeltem tanultam, sőt egész d.e tanultam, délben elmentem suliba, ott voltam egészen fél 9-ig, és volt amikor még ez után is tanultam. Szóval brutális, jegyeim nem a legjobbak, vagyis hát szinte minden 4-es :S sőt kedden szinte biztos, hogy megkapom az első egyesem németből. De nem gond, majd kijavítom és beindulok, csak pozitívan :)

Jaj, és a pénteki oszi óra nagyon megviselt :S 

Annak ellenére, hogy fél 9-kor értem haza, tegnap elmentem megint Omegába. Nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy terveztem, mivel Andi lemondta és magam kellett menjek. Illetve úgy volt, hogy ott majd Nórival leszek, csak közben az ő buszuk meg nem jött :@ Na de túléltem, elmentem a topolyaiakkal. Ott meg nem unatkoztam egyáltalán :$ Jó kis este volt tényleg, oda- és hazafelé én annyit nevettem...óóó te jó ég :D 

Mivel, hogy fél 5-kor értem haza, dél egykor keltem :D 3-ra meg mentünk Csantavérre, Oriflames találkozóra. Ahol fogalmam sincs, hogy hogy lehetett ekkora szerencsém de megnyertem a tombolán a főnyereményt :D szóval királyság...Ma estére igazából semmilyen komoly programot nem terveztünk, ezért csak átugrottunk Topolyára. De már itthon vagyok, és megyek is aludni mert holnap tanulnom kell. 

Egyébként a napokban voltak ilyen hiszti rohamaim, és olyan segített rajtam, akiről fogalmam sem volt, hogy egyszer ilyen közel fog állni hozzám :) Köszi :) (akinek kell, az tudja kitől van szó :)) 

Persze Lilus és Lala is sokat segítettek, na meg persze Emike. Egy cipőben járunk, na de majd...ami késik az nem múlik. Reméljük :)

TUTI TIPP: Legyenek álmaitok, s váltsátok őket valóra! :)

Feszültség oldó :)

ŐRÜLJ MEG... :D
Ez a zene, komolyan mondom minden gondtól megszabadít :D
áhh...uhh...auuuuww ... (már rég óta keresem :P)

Az élet rövid. Ezért fontos, hogy az értelmét keressük...

...és mégis sokszor azon gondolkodunk, hogy milyen rossz az életünk. Ilyenkor arra gondolunk, hogy mennyi rossz dolgot csináltunk és csináltak velünk. Ekkor pereg le az egész életünk, a múltunk, a jelenünk és jövőnk is. Tudatosodik bennünk, hogy milyen nehéz is az élet, és hogy mennyi kihívás vár még ránk és a kihívásokat nem tudjuk mellőzni vagy esetleg későbbre halasztani, ha sírva is de meg kell csinálnunk, túl kell esnünk minden nehézségen. Szerintem ehhez egyetlen egy dolog kell, az akarat. Annyi kell hozzá, hogy csak arra gondoljunk, hogy igen, úgy is úgy lesz ahogy lennie kell, ahogy mi szeretnénk. 
Bíznunk kell magunkban és a sorsban is. És igen, tudom hogy mit akarok, ÉLNI. 
Élni úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva, megmutatni, hogy igen, meg lehet csinálni.
Élni úgy, hogy az utókor tanuljon a hibáimból, mert igenis vannak, de én ilyen vagyok, ha elfogadnak, ha nem. 
Élni úgy, ahogy élhetek...
Szeretnék bizonyítani, legfőképp magamnak. Lehet, hogy maximalista vagyok, de szeretnék minden percet kihasználni, úgy hogy elmondhassam, hogy igen is így akartam. 
Hogy mit akarok? Boldog lenni, nagyon boldog, és amiből csak tehetem a legjobbat kihozni. Azt is akarom, hogy mindenki boldog legyen és pozitív. 
Ha mindenkinek meg kell becsüli azt, ami van neki s legfőképp az életét. Sokszor siránkozunk felesleges dolgok miatt, pedig csak oda kéne figyelni és esetleg nem más életével foglalkozni. Gondoljunk bele a dolgokba, onnan legeslegbelülről túrjunk fel mindent sokkal könnyebb lesz.
Tudom mit fogok tenni, és egy percet sem halasztok el, mert talán az az egy perc változtatja meg a jövőm. Mindenki, aki fontos és számít az életem részei és nélkülük biztos nem lenne ilyen, amilyen. És akinek én fontos vagyok, vagy egy kicsit is számítok, az így fogad el, amilyen vagyok és amilyen az én világom.
Gondolkodj pozitívan, bízz magadban s a sorsban és az a te világod a te kezedben lesz :)

Néha egészen addig nem jössz rá egy pillanat értékére, amíg emlékké nem válik.

Ószijahelo! :)

Hát akkor ismét egy hét és egy hétvége elmúlt (végre). Nem mondhatom, hogy ez volt életem legjobb hétvégéje. Sőt... 

Na de kezdjük azzal inkább, hogy ez a hét elég szar volt. Váltottunk, szóval most d.u-s vagyok és még annyi időm sincs, mint amennyi volt... :S na meg itt van a rossz idő. Utálom... elrontja az emberek hangulatát, depisek, semmihez sincs kedvük -.-˝ Hideg van, köd, fúj a szél... tiszta őszi hangulat.

 Lehet, hogy tegnap nekem is ezért nem volt kedvem menni Baliba. Na de jobb is lett volna ha nem megyek... egyáltalán nem éreztem most magam jól...egész este rohangáltunk, meg mindenki engem keresett. Nagyon nem találtam a helyem, zene sem tetszett. Na azért nem volt olyan brutális, nem kell azt gondolni :P Annyi ismerős volt, hogy azt sem tudtam kivel legyek :P azért is voltam mindig elveszve... ilyen is kell. :) Na de azért a pénteki buli, na olyan nem kellett volna -.-˝ mmint nem a buli nem kellett, volna...hanem olyan helyzet nem kellett volna, de mind1. Kibírtam... Azért köszi, akik ott voltak velem :$ ^.^

A hétvégém kb így telt el. Volt és lesz is jobb :D 

A következő hétre elég sok tervem van, suli téren is és különben is... na de majd kiderül mi fog belőle sikerülni... Ma asszem feltöltődtem mivel, hogy 1-ig aludtam. Most meg majd alkotok valamit, hogy mit még nem tudom...na de majd kitalálom még :P Habár tanulnom is kéne :-/ jövőhét még elég necces. Van még két ellenőrző...
Jut eszembe, mondtam már, hogy szeretem az osztályom?! :P ;) *.*

Don't You Remember

˝‎!!!Milyen jó az, ha az embernek vannak barátai. Ha bajban van, ha szükség van néhány kedves szóra, vigasztaló szavakra... Én is azt hittem valakiről, hogy a legjobb barátom. De mostmár rá kell jönnöm, hogy csak addig voltam fontos számára, amíg minden csettintésére ugrottam és mindent megcsináltam neki, meg falaztam a szülei előtt. És most csak mondja, hogy ő nem felejti el, hogy én mennyit segítettem neki, meg hogy én nagyon fontos vagyok a számára, de arra nem képes hogyha beteg vagyok megkérdezze hogy mi a baj. Meg most én kértem tőle szivességet, de ő azt mondta hogy majd.. amiből úgyse lesz semmi.!!!
Sajnos...Sok közös élményünk volt..nagyon sook..hány éven kereesztüül...és akkor nem gondoltam volna , h netalán vége lesz! és most talán vége...én szóltam neki, nem jött...ha ő igy gondolja...nekem jó!persze, h mindenki fontosabb...nem érdekli, h elveszít egy "jó barátot"... Hiányoznak azok a pillanatok...de nem szaladgálok utána...˝ 

Ha már így állunk tudja meg mindenki, igen tudja meg h te ilyet gondolsz rólam... és tudja meg azt h borzasztóan haragszom rád! Tudja meg mindenki azt h mindketten lószart nem csináltunk ezért az egészért hanem ck ujjal mutogattunk egymásra h te vagy a hibás, meg te ilyen vagy meg olyan vagy...

És tök rossz érzés h úgy gondolod ck én vagyok a hibás, meg h leszarom... veszekedtünk többször, de szerintem ez volt az utolsó és a végleges... 

Ismét egy fejezet befejeződött az életemben...végleg lezártam...Szóval Linikém, sok sikert a kicsi életetben, remélem boldog leszel :)

EMLÉKEK: