Életünk java része képzelgésekkel telik, úgy suhannak el előttünk mint a települések vezetés közben. Néha megszédülünk, ha valamelyik álmunk valóra válik és tudjuk ez a pillanat több mint elröppenő illúzió. Tudjuk, hogy ez a pillanat minden mozzanatával együtt örök marad.

mekkora nap :P suliba kezdjük a vesztünket érezni s egyre  nagyobb hülyeségeket csinálni így év vége előtt :P 
Na de a ma legjobb része az h nenámmal voltam ultrahangon...jaaj...olyan picike...és azt mondta a doktor bácsi h nem lát semmit a lába között szóval nagyon úgy néz ki h kislány lesz :P de majd a 4D-sen több kiderül :P Aztán shoppingoltunk 3asban :P mert az unokaöcsémet is persze vittük :P Mikor kiértünk a kórházkertből az unokaöcsémnek az volt az első mondata: De nena, ugye nem fogod a hugit jobban szeretni mint engem?! hát eszem is meg...persze h egyformán fogom őket szeretni :P kis dila :D ♥
anyuval is összedurrantottunk az előbb...de hát mit kell mindenbe beleütni az orrát...de most volt bent...és olyan édes volt :) és mondta h nem akar bántani, ck szeretné ha boldog lennék :) :$ nagyon szeretem az anyukám ♥

-Szereted??
-Állandóan rá gondolok.
-Azt kérdeztem, szereted??
-Hiányzik.
-Szereted?!
-Boldog vagyok, ha vele lehetek.
-Lehet, hogy most ezt hiszed, de idővel, ahogy múlik az idő, semmit se fog jelenteni, mint ahogy most én sem.