„És talán könnyebb nem remélni, és nem csalódni, mint álmodni, és a földre esni…

Tegnap nem írtam...mert el ment a netem -.-˝ hát nem h felhúzta a cukrom...mérgemben már sírtam :S
Tegnap meg takarítottuk a központot...mostuk a buszmegállókat...nem voltam csurom víz...ááá nem :D Tegnapi nap, aránylag jó volt...(semmi rosszra nem emlékszem most :P)
Na de ma...hát elég furi kedvem volt. Lehet h azért mert temetésre is kellett mennem :-/ Volt matektanárnőm férje...elég elgondolkodtató...és tényleg neki is...vagyis mindenkinek aki körülötte volt. Tanár volt, és osztálya is volt, ráadásul 8.-osak...egy hónap múlva ballagás és ilyen történik...nagyon kiszámíthatatlan az élet. Már többször írtam h használjuk ki a pillanatot, mert sose nem tudjuk h mikor mi fog következni...ő sem tudta. :S És itt a példa rá... mindenki nagyon vigyázzon magára és figyeljen arra amit csinál.
A nap további része nagyon jó volt :) Andival motroztunk,  száguldoztunk... hoztuk a szokásos formánkat. Na meg a tervezgetés is megy ezerrel :D

u.i.:tervezek még egy bejegyzést, de nem tudom mi lesz belőle :P