'..már nem érzem hogy mellettem lenne...azt hiszem már nincs itt..azt hiszem elhagyott...végleg elment.'

És igen...tegnap ahogy jöttem haza Linitől és kísért ki rápillantottunk az égre. És hát igen...más nem is juthatott eszembe...de most már nem érzem azt h hiányzik vagy hogy jó lenne megint vele lenni. Nem hiányzanak a szavai, a jelenléte, a csókjai... tökéletesen boldog vagyok nélküle, és akár ha egy szomorkásabb dalt meghallok vagy valami épp rá emlékeztet nem érzem azt h hiányzik. Ez már egy darabig így van, ck igazából most tudatosult bennem...Vagyis most jutott el a pici agyamig, hogy ezen gondolkodjak :P Viszont most elkezdődött a nyüzsgés, tavasz van...mindenki szerelmes ^.^ aki meg nem az meg teljes bedobással azon van h az legyen. Engem ez most valamiért nem hat meg... nem tudom miért van h akárki ha rámcuppan nem érzem a bizsergést. :)  

*Ne félj újra szerelmes lenni.
 Figyeld a jelet, azt,
amitől véget ér az addigi életed!*

Ez most lehet h viccesen hangzik de így van. Nem tudok most senkire úgy gondolni, hogy akár mellette legyek jóban rosszban...vagy h az életem része legyen. mmint tudjátok hogy gondolom :P Nekem ne rágja senki a nyakam h húú gyere már vele össze, meg nézd milyen jó pasi...ez nekem nem kell. Majd, ha akarom tudom én h ki kell nekem. Semmi komolyabbat nem tudok elképzelni mikor semmi kötődés nincs köztünk. Futókalandra meg nincs szükségem. Játszani nem akarok senkivel mert tudom milyen szar érzés és nem kívánom senkinek. Eddig tudtam, hogy mit akarok, vagyis h kivel mit akarok :D de most már ez annyira elbizonytalanult bennem :-/ De lehet h ez így a jó, lehet h így a helyes...lehet h ennek így kellett lennie. Vele kapcsolatban nagyon zizzent és különleges minden...de talán ezért is vagyok oda ezért az egész szituációért. Fura helyzetben/kapcsolatban vagyok vele de ez így most jó. Tökéletesen boldog vagyok...vagyis igazából nem mindig. Elvagyok én a kis világomban, meg pörgök, meg nevetek, meg zajlik körülöttem el az élet...de viszont meg nem, mikor kicsit rosszabb a hangulatom akkor kicsit azért egyedül érzem magam. Persze tudom, hogy mennyi barátom van, meg h kik azok akikre számíthatok, meg h kik állnak mellettem...de néha jó lenne valakihez úgy hozzábújni, érezni h szeret. Most nem akarok hisztizni meg nyavajogni se semmi...nem akarom magam sajnáltatni. Sőt...nem is kell h sajnáljanak mert én így vagyok happy, meg így vagyok jól...de azért nem mondom azt h nincs néha szeretet hiányom :-/ Mikor így belegondolok, vagy ha elvont pillanatomban vagyok belegondolok h mennyire más lenne minden. Most saját magam cáfoltam meg...na de mindegy. Nem tudom én ezt leírni mert nem lehet. De hát ez vagyok én :D 

Merj álmodozni! Az álmok nem fogynak el..

Ettől vagyok én én ...:D a dila gondolataimtól és érzéseimtől :) És igen...van egy titkos álmom, vágyam :P Ezt nem tudja senki...és nem is fogja. De érzem, hogy hamarosan ez be fog következni. ;) ^.^ De hagyom h a dolgok maguktól következzenek be... :P Vagyis mostmár  nem fordítok nagy hangsúlyt ezekre a dolgokra...egyelőre :P Aztán meg majd látom...ahogy a helyzet kívánja :) Most nagyon megvagyok...totál fel vagyok töltődve...és ez a jó idő nagyon sok pozitívumot hozott :) Annyira jó a közérzetem ^.^ Meg most szeretném ezt átadni a környezetemben lévőknek mert egyesekre ráférne...meg én tudom h nincs gáz, ck ő beképzeli (remélem :P) de mellette vagyok...remélem tudja :) ♥ Egyébként zajlik az élet ahogy szokott :) hétvégi program egyre gazdagabb xD de én kibirom... na most ez elég hosszúra sikerült :) Tudom h szerettek :P ♥