Tőlem.Neked, nektek...

Azt üzenem. Vagy nem is. Egyszerűen, csak el akarom mondani, hogy nem élek álomvilágba. Amit gondolok és érzek nagyon is valós. Remélem nem fogod sokáig fecsérelni az időd mindenféle felesleges dologra. Ahelyett, hogy valamit muszájból teszel, lehetnél boldog. Ahelyett, hogy valamit azért teszel mert másoknak úgy jó, vagy mert már megszoktad, vagy esetleg elkezdtél valamit, ami lehet hogy már nem is tűnik olyan jó ötletnek mint először, élhetnél úgy, hogy neked is jó lenne.
Figyelj csak rám.! Tudom, hogy sokkal nehezebb legyőzni a büszkeséged, mint kiválasztani a könnyebb utat. De itt vagyok, segítek. Illetve segítenék, ha hagynád.
Képzeld csak el, milyen jó érzés lenne egyszer arra ébredni, hogy ma úgy fogok cselekedni, ahogy én szeretnék és nem úgy ahogy mondják. Most nem biztos, hogy egy konkrét személyre gondolok, lehet hogy inkább a belső kis ördögre, aki benned most éli kicsi világát. Elhiszed, hogy akkor sokkal erősebb embernek hinnének, ha le tudnád győzni saját magad, mint így ahogy most viselkedsz.!? Elhiheted ;)
Élhetnél már végre úgy, hogy boldog vagy. Úgy, hogy valamit csak azért csinálsz mert jól esik. Úgy, hogy    olyat teszel boldoggá aki igazán szeret.
Ha belegondolsz, ha nagyon picit rágondolsz rá kell, hogy jöjj hogy igazam van. Rá fogsz jönni, tudom én, csak nem egyszerű. Én hiszek benned. Higgy te is.
Nem kéne túldramatizálni a dolgokat. Lehet, hogy a legkézenfekvőbb dolgok lennének a  legjobbak.
Véletlenek  nincsenek, ezek a dolgok sem történhetnek ok nélkül. De azt is figyelembe kell venni, hogy az élet rövid. Minél hamarabb cselekszel, annál hamarabb lehetnél boldog. Rajtad áll.! ;)

Élni, ez a fontos. Mert nincs szebb az életnél, ha szép. (...) Már elenyészett a múlt, ott bolyongtak a reményteli jövő ismeretlen országútjain.

Az életünk a legértékesebb kincsünk, amit el tudunk képzelni. Ha nem őrizzük meg és nem úgy éljük, ahogy élnünk kell elég lesz egy apró valami, egy apró szikra, ami méretét leszámítva hatalmas károkat okozó, futótüzet képes lobbantani, mindent feléget, felborít.
Mikor azt hisszük, hogy a várunk, amit eddig építettünk, a legerősebb építőanyagból készült és a legjobb, hogy azt senki és semmi el nem tudja pusztítani, rá kell jöjjünk, hogy nem kellenek nagy dolgok, ahhoz, hogy a jót tönkretegyék, és hogy megmutassák hogy nekünk nem jóra hanem tökéletesre van szükségünk.
És ez a kis valami, ami tönkreteszi nem is olyan kicsi, hanem az mi vagyunk. Mi, saját magunk. A lelkiismeretünk és a sorsunk. A lelkiismeretünk tudja mi a tökéletes, és hogy nekünk mit szánt a sors. Tudja, mikor kell cselekedni, csak hinni kell benne. Tudja, hogy mikor kell visszafordulni a helytelen útról. Segít kiválasztani egy másik utat, ami talán kicsivel jobb lesz, mint amilyen volt.
Ezt csak remélni tudjuk.
Tudjátok mi a remény? Az ÉLET. Nincs olyan ember, aki élete során nem reménykedik. Ez azért van, mert mindenki a tökéletest keresi. Reménykedni nem szégyen, csak nagyon nehéz. Nagyon nehéz erősnek maradni, nagyon nehéz bízni. De, ha valamit tényleg őszinte szívvel és lélekkel remélünk biztos, hogy be fog teljesülni. Hogy miért? Mert az összes érzés és gondolat összefüggésben van egymással. Mintha, a világot, mindenki felett, egy hatalmas pók pókhálójával befedte volna. És ezek a szálak kapcsolatban lennének egymással és összekuszálódtak volna. Ezeken a vékony fonalakon mozog az összes érzés és gondolat. Minden kapcsolatban van a másikkal, vagy így, vagy úgy. Ezek útját a reménység irányítja. Ha remélünk és hiszünk a dolgokban, azok meg fogják mutatni a gondolatok helyes érzelmekhez vezető útját.
Nem szégyen olyat remélni, ami nem biztos, hogy jó. Akkor kezdődik a körforgás újból, jön a valami, ami lerombolja a várunk azt a részét, ami nem jó. És kezdődik előről.
Ez az egész fárasztó, és a gyengék ebbe belebuknak. Az erősek olyan szilárd és gyönyörű várat építenek maguknak, amiben kiskirályként élhetnek életük végéig.
Kitartás, ne félj remélni, higgy az álmaidban és boldog király leszel a leggyönyörűbb várban.

Arról, hogy minden nap tovább kell menned

S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod,
tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet. Nem
könnyű ez. Gondold csak meg, milyen sokfajta csábítás hívogat útközben, hogy megpihenj, félbeszakítsd utadat, mással törődjél! Szép nő áll az út mentén és bájos mosollyal int feléd. Tested és érzékeid felelnek e hívásra, szeretnél elvegyülni e szép
testtel és átadni magad a kéj édes bódulatának. De tudnod kell, hogy a hiú és kéjes
pillanatokat a teljes kietlenség és tanácstalanság követi. Mert lelked mást akar, s mikor tested megéteted egy másik test fülledt fűszerével, a lélek éhes és szomjas marad.
Pénz, érdemrendek, címek, rangok akadnak utadba: de mit kezdesz mindezzel, ha a
figyelem, fáradtság, idő, mely a világi elismerés ára, elvonja lelked legjobb erőit az
isteni megismerésétől? Cimborák kurjongatnak az út mentén, s hívnak magukkal,
kaján vállalkozásra biztatnak: mit nyerhetsz minden üzleten és szórakozáson, ha a
játékasztal vagy a kocsmaasztal mellett vesztegelsz, s közben lelked kínzó sürgetéssel kérdi: „Miért lopod itt az időt? Mindez gyermekes és aljas. Tovább kell menned,
hiszen dolgod van.” Körülbelül így szól hozzád az élet, minden nap, minden pillanatban – megpihenni hív, kéjelegni, szórakozni, kielégülni a hiúságban és hatalomban.
De mikor nem ez a dolgod! Vándor vagy és minden nap tovább kell menned. Nem
tudhatod, meddig élsz, s egyáltalán lesz-e időd, eljutni utad végcéljához, lelked és az
isteni megismeréséhez? Ezért menj minden nap tovább, sebes lábakkal és szegényen
is. Mert vándor vagy.
Márai Sándor Füveskönyvéből egy részlet. Nagyon tetszik, és mindenkinek ajánlom...sok sok igazságot ír le. :)

Minden őrült azt hiszi magáról,hogy normális...:D

tejóságosatyaúristen :$ hihetetlen. Elhiszitek nekem, hogy én vagyok a világ legszerencsésebb embere? Tudjátok miért? Mert nekem vannak a világon a legjobb BARÁTAIM. El se hiszem. Minden évben azt hiszem, hogy ettől boldogabb szülinapom nem lehet. De mégis. Eddigi legboldogabb. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek ezt a hétvégét. :$ Borzasztóan jól éreztem magam és remélem ti is :$ Nem okoztatok csalódást, ahogy sohasem :) Részletekbe nem mennék bele a péntek és a szombatról. Mert igazából azt átélni kell ;) Meg meg vagyok győződve arról is, hogy nekem vannak a legjobb osztálytársaim. Akik sokkal többet jelentenek, egy átlagos osztálytársnál. Mondhat bárki bármit, én velük vagyok teljes :) ♥ 

Illetve csak majdnem, de ez most nem lényeg.:) Erről majd születik még egy bejegyzés egyszer csak, hogy elmondjam mi a dörgés. Egyenlőre igyekszem kipihenni ezt a pár napot, meg még egy kis suli és végre nyár. *.* Alig várom már. :P Szóval, kicsivilág köszönöm neked, hogy ilyen emberekkel áldottál meg. Hálás vagyok :)

Remek a hangulatom –tom –tom –torotom-tom... Ma van a szülinapom –pom-pom-porpom-pom

Tee jóságos úúúr isteeen :D Ennyi puszit mint ma szerintem soha nem kaptam :D és nem győztem hajtogatni h ˝köszi˝ :$ Igazán aranyosak vagytok, mindenki aki körülöttem van és egy kicsit is szeret, imádlak titeket. :$$ Ahogy mindig öregebb leszek a szülinapom egyre jobb :D és ez még csak a kezdet mert igazán jó csak pénteken és szombaton lesz. Alig várom ^.^ 

Igazából minden tökéletes lenne, hogy ha most nem magam ülnék itthon a szülinapomon hanem azzal akivel kéne hogy legyek :S De nem is vagyok valami jól, amúgy sem de egyébként nagyon boldog vagyok, szó se róla :) 

Tavaszi hangulatok :)

Tavasz van. Zöldülnek és virágoznak a fák, a madarak csicseregnek, a téli alvó állatok előbújnak. Ilyenkor mindenki újult erővel vág bele a mindennapokba. 
A téli zord idő után minden ember szívének és lelkének jól esik a felfrissülés, amiben a tavasz igen nagy segítségünkre van. A földön élők kicsi lelke megtelik melegséggel, mintha a tavaszi napsütés sugarai behatolnának az ember testébe.
A tavasz a legszebb évszak az évben, számomra az ébredés és az újjáéledést jelenti.
Mindenki szerelmes, minden árva szív megtalálja a hozzá illő párt. Tavasszal mindenki boldog.A hideg, ködös, viharos évszak után ez az időszak mindenki hangulatára kedvére jó hatással van
Mosolyogva szoktam nézni a szomszéd kisfiút, aki a virágba borult utcán minden reggel fütyürészve megy iskolába. Olyan jó kedvű,olyan gondtalan, látszik rajta, hogy végre felszabadulhat.
A tavaszt úgy is emlegetni szokták, hogy a szerelem és a szerelmesek időszaka. 
Persze, hiszen ilyenkor minden könnyebben megy, és az időjárás mindenki közérzetére kihatással van.
A körülöttem lévő emberek sokasága most találta meg a párját, szerelmesek. Én még nem érzem ezt, vagy lehet hogy már. Még várnak a rózsaszín felhőkre és a szivárványra.
Boldog vagyok, mert mindenki boldog.
Egy szavam sem lehet, hisz tavasz van.Csak a szívemben nem érkezett el az a ˝tavasz˝ még nem érzek pillangókat a szívem körül, de ha kinézek a rétre, látom őket fel-alá repkedni, és tudom, hamarosan engem is megtalálnak.
Hamarosan megtalálom azt a szivárványt, amiről a lábaimat lelógatva nézhetem a tavaszi napsütést. Hamarosan  az én tavaszom is eljön és magával hozza a hercegem. Aki most nem azért nem jön mert nem akar, hanem mert tavaszi virágokat szed nekem valamelyik kis réten.

A várakozás, a reménykedés hosszú és bonyolult, de biztos vagyok benne, hogy megéri. És persze arra valók a barátok, hogy segítsenek.
Jó idő van, ők boldogok, én meg boldog vagyok, hogy ők boldogok lehetnek.
Szeretném, ha egyszer egy évben többször lenne tavasz, talán az emberek többször jobban jól éreznék magukat. Nem lenne olyan sok stressz, nem lenne olyan nagy rohanás. Több idejük lenne egymásra és nagyobb örömet tudnának okozni egymásnak. Talán az lenne a megoldás, hogy mindig tavaszt érezzünk. Igen, az örökös tavaszra lenne szükség, vagy csupán csak arra, hogy mindig mindenki ilyen jó kedvű, vidám, probléma mentes, felfrissült és üde legyen.
DE LEGFŐKÉPPEN BOLDOG! :)

...Kicsikét szűk a világ nekem...

De rég írtam már. Több mint egy hónapja, de csak is azért mert olyan szinten történtek velem a dolgok, hogy fel sem fogtam. Mindezt köszönhetem a barátnőimnek. Akiket imádok, egytől-egyik. Fogalmam sincs mi lenne velem nélkülük. És szerintem a világon a legértékesebb emberi kapcsolat a barátság. Ha nincsenek barátaid, nincs életed.
Borzasztóan imádlak titeket:AndiBogiLeilaNatiVikiSáriOrsiEmeseOrsikaLianaNóra legeslegjobban ♥♥
Különben csak azért írok mert már muszáj kiírnom magamból azt a sok mindent amit per pillanat érzek, vagy amit úgy gondolok hogy érzek. 
Próbálkoztam, megpróbáltam mással. 2 hónap alatt nem tudtam beleszeretni. Viszont tudott, róla és még is úgy érzi, hogy kihasználtam. Ami miatt igazából hihetetlenül nagy lelkiismeret furdalásom van. De már megszokhattátok tőlem. Egyébként nem bántam meg, mert szerettem V-vel lenni, meg ő olyan rendes, aranyos meg ami csak kell. De én nem tudom azt hazudni, hogy szerelmes vagyok, mikor nem :/ Sajnálom, remélem egyszer megbocsájt. 
Meg van itt még több emberke akivel beszélgetek, vagy mi... de hiába. Senki nincs aki pótolja ˝Ő˝-t. Én sem hiszem el, hogy amennyire boldog voltam vele az a kis idő alatt most annyira fáj nem kis idő után is. Annyira hiányzik. Már ettől az érzéstől meg bebolondulok. Érzem a közelségét, érzem a gondolatait. 
Viszont utálom ezt a tehetetlenséget is, ülök egy helyben tétlenül. Várom azt, hogy esetleg mikor kap észhez, egyáltalán észhez kap?! Valami ott legbelül azt súgja nekem, hogy nincs lezárva ez a dolog, szóval bízok benne. De lehet, hogy csak áltatom magam, és mivel azt szeretném azt hiszem, hogy azt is érzem. Ha viszont  tényleg megérzésekről beszélünk, akkor meg nagyon remélem, hogy most sem csal, és mihamarabb úgy lesz ahogy az álmaimban is és a gondolataimban is. 
Tudjátok mit szeretnék a legeslegjobban szülinapomra? Hogy vele legyek :$ Nagyon szeretném. Olyan szerencsétlennek érzem így magam. Nem értem, hogy mivel van a baj. Én vagyok olyan szar alak, hogy nem érdemlek meg már egy kis boldogságot. Szeretném megtalálni a saját szivárványom, a saját rózsaszín felhőim. És ismét ugyan azt érezni, amit akkor... Tudom, hogy ő is ezt szeretné. Tudom, hogy boldog volt ő is, akármit mond. A szeme mindent elárult. Még nem adtam fel. Tudom, hogy előbb vagy utóbb igazam lesz. Tudom. Meglátjátok. Csak nagyon félek, hogy nehogy akkor legyen mikor már kifogyok az erőből. Nem értem igazából, hogy ezek a feltételezések mért vannak így. És ha ezek nem csak feltételezések, hanem tények, akkor mért nem egyszerűbb utat választja. Senki sem szenvedne.
Épp azért sem hagyom magam, mert tudom, ettől már csak jobb lehet. :)