Ójjaj :) itt vagyok még veletek, nem, nem haltam meg. Hogy hol voltam? Hol nem :D
Nem tudom, hogy hogy csinálom vagy miért, de imádom a nemnormális életem. Úgy ahogy van, az összes hibával, az összes tévedéssel, az összes bánattal és mindennel ami eddig történt velem. Rájöttem, hogy ezekből a dolgokból merítek rengeteg erőt, de nagyon sokat. Aztán meg olyan kirobbanó energiát érzek magam körül, hogy csak megyek előre előre és előre. Mostanában rohadtul pozitív vagyok, és a legborzasztóbb dolgoknak is megtalálom valami módon a jó oldalát.
Borzasztó, hogy amit gondoltam pontosan úgy lett...igaz, hogy kellett rá várnom. De tudtam, egyszerűen tudtam, hogy ő fog hozzám jönni még sírva, hogy hiányzom neki. Nem csak vele, mással is így lesz, tudom. :) De most nem fogja megkapni azt a ˝második˝ esélyt, mivel azt már egy párszor megkapott. Lehet, hogy nagyon tudnám szeretni, mert ugye amit egyszer elveszítünk arra később jobban vigyázunk és jobban szeretjük. De ő más, őt én már nem is akarok szeretni. Ha megkérdezik ki volt ő, megmondom én, hogy életem első szerelme. Le sem tagadhatom, mert az volt, de általában az első nagy szerelmeknek mindig vége van (nagy szerencse és szeretet kell ahhoz, hogy ne így legyen). Majd ha egyszer megkérdezik tőlem, hogy mit jelent számomra a szerelem azt fogom elmondani, amit akkor éreztem, amikor vele voltam. De többet nem szeretném ezt átélni. :)
Részemről esetleg barátok lehetünk. Barátok...rá kellett jönnöm, hogy vannak olyan barátok akik több évig a szemembe tudják hazudni, hogy mennyire szeretnek. Én semmit sem tudván mindig segítettem őket amikor baj volt, ott voltam... hiába. Azért szeretlek titeket higgyétek el :) Persze ez nem mindig így van, de ilyen is van. Viszont olyan is van, hogy pár pillanat, pár tett alapján úgy össze lehet szokni emberekkel, annyira lehet embereket szeretni, mintha már évek óta barátok lettünk volna. Vagy csak én vagyok ilyen, nem tudom.
Új barátok, új érzelmek :) Igazából ez már több mint barátság. Imádok vele lógni, meg minden...De nem biztos, hogy komoly dolgokra most képes lennék. Jó ez így ahogy van, és ezt ő is tudja.
Komoly dolgok. Egyre többet gondolkodom azon, hogy mi legyek ha nagy leszek :) De hiába gondolkodom ezen mert, hogy szerintem biztos hogy nem egy dolog lesz amit életem végéig csinálni fogok, az nem rám vall :) Szóval konkrétan a semmin gondolkodtam :D
Más esetben viszont nem, merthogy Bogi szülinapján szervezkedünk nagyon. Nagyon szeretném, hogy tökéletes legyen és az is lesz. :) Megérdemli. ♥
Emberek, imádjatok élni!! :))