Tegnap igazából egy hosszabb bejegyzést terveztem. Így mindenfélét szerettem volna írni, de aztán elment a kedvem... meg időm sem volt sok. Szóval amiről főleg szerettem volna írni, az az, hogy ugye tegnap volt a szülinapja. Elhatároztam, hogy nem írok neki. Meg, hogy jó tényleg békén hagyom, de nem bírtam ki, és nem egyszerű és sajnálom, hogy nem tudtam még elfelejteni :-/ Rajta vagyok, nyugi. Csak amikor azt mondják ne gondoljak rá, az olyan mintha azt mondanám: Nem ehetsz csokit.! Pedig tudod, milyen finom, és még sem lehet... De jó lesz, menni fog :) Ömm..a kényszer szünet után elkezdődött a suli. Nagyszerű, ismét nagy a hajtás. Túléljük...:) Amúgy ismét hétvége, a múlthétvége is brutális volt. Apropó...Nórának utólag is (sokadszorra) boldog szülinapot. :) Azt hiszem megadtuk a módját az ünneplésnek . Szóval, most hétvégén nem oda megyek ahova eredetileg terveztem, vagy ahogy eredetileg kéne. De mindegy, most már ez lesz és jó lesz, mert jót fogunk bulizni :) Tudom.! Aztán a következőkben meg nagyon nagyon sok szülinapra kell mennem, úgyhogy egyenlőre program az gazdag. :) Andidrágám, elég jól elhanyagolt mostanában :/ Na de szerelmes, el van nézve...
Szóval így, elvagyok...élek még :) Ha lesz ihletem majd alkotok :) addig is csóközön :P ^.^
Remek. Valentin nap. Nekem ez a nap kábé ugyanolyan, mint az összes többi.
Havas február 14-e van, ahogy az én szívem is behavazott... nagyszerű. Tudjátok miért? Mert kicsi életem során minden egyes valentin napot egyedül töltöttem. Mármint úgy értem, hogy szingliként, és ebben az a csodálatos dolog hogy így csak a barátaimra koncentrálok :) Akkor lenne fura, ha nem így lenne, esküszöm.
Szóval ez is egy nagyszerű kedd lesz az életemben. Lehet, hogy azért lesz jó, mert egy csudijó délután lesz az unokahugimmal meg a nenámmal. Meg lehet, hogy összeülünk Dórival meg Rékával beszélgetni. Nekem így jó, szivecskék nélkül... De azért az összes barátomnak és barátnőmnek nagyon nagyon Boldog Valentin Napot kívánok.! :) ♥
Ismételten jól elhanyagoltalak titeket. Most nem mondhatom azt, hogy azért mert nem volt időm mert ugye suli az már lassan 2 hete nincs ez az örült sok hó miatt. (Ami igazából már kezd az agyamra menni -.-˝) Szóval most nem az idővel volt gondom hanem az ihlettel, mert most minek írjak olyanról ami tudom, hogy nem érdekes. Engem sem érdekelne.
Ez a kényszer szünet alatt nem csináltam semmit, illetve semmi olyat ami úgy nagyon megmaradt volna. Ez csak az miatt van mert nagyon beteg voltam, sőt még egy kicsit most is az vagyok. Nem nagyon voltam sehol, és a havat sem élveztem most annyira mint, ahogy esetleg mások vagy ahogy kellett volna. Jó esett sok hó, szupi... meg csodajó stb, de engem most úgy annyira nem érdekel. Vagyis nem, hogy nem érdekel mert érdekelt volna, csak nem szerettem volna jó kis tüdőgyulladással kórházba kerülni. Persze azért nem bírtam/birok egész nap bent ülni és voltunk kint, de nem történt semmi olyan fergeteges.
Ugye szombat van, és ez azt jelenti, hogy nekem minimum egy Baliban kéne most lennem. Hát, abból kifolyólag, hogy nektek fecsegek itt nem annyira érdekes dolgokról itthon vagyok. :P Voltunk a szomszédban, szülinapon és kb ennyi történt ma este. Tegnap voltam Virág szülinapján, elég humoros estécskére sikeredett. Jó volt :) Amúgy egyébként már 3 hete nem voltam bulizni, akkor is Echoban és nem volt valami jó buli. Előtte meg úgy el voltam, szóval mondhatom azt, hogy most rendesen visszavettem a bulizásból. Ez nem tudom mennyire jó vagy esetleg a barátaim mennyire részesítik előnyben, de most ez van és nekem így jó. :) Kis buli hangulat otthonra:
Élem az unalmas kis szürke hétköznapjaimat. De így jó, kicsit így nyugisan. Lesz most egy csomó-csomó szülinap, majd azokkal leszek elfoglalva és nem is fog hiányozni az a nagy party. Ha már a hiányzásnál tartok. Nagyon nagyon hiányzik a kicsi osztályom :( A suli az annyira nem, de az emberkék nagyon. Meg mondjuk én azért egy picit dühös vagyok erre a kényszerszünetre, persze tudom semmi értelme mert más megoldás nem nagyon van. De majd pótolhatunk rendesen, szombatonként, vagy tavaszi szünet helyett, sőt még a nyári szünet is rövidebb lesz. Na de, 2012...így szeretünk -.-˝.
Mostanában elég meglepően olyan emberek szólnak, hogy olvassák/olvasták a blogom, hogy én se hiszem el, de azért örülök. Elég rég írtam már, de most jó hosszúra sikeredett és még nincs is vége. Igyekszem most már többet írni, meg most úgy közben lett ihletem is. Remek. :) Na jó, most meg elfelejtettem mit akartam xD Jaaj nekem, milyen hülye vagyok...most gondolom jót nevettek rajtam. De tényleg, olyan vicces, olyan blogot írni mintha magamba beszélnék :D Ki tudja ki olvassa majd el, egyáltalán elolvassátok-e?! hmm?! Érdekes kérdések. Na nem is érdekes, lényeg hogy én magyarázok minden majomságot. Szóval lassan be is fejezem, csak még a végére találtam egy jó kis szövegrészletet, csak hogy ne mondjátok hogy az ˝érzelmeimről˝ vagy miről már nem írtam. Szóval tessék:
Kicsit egyedül érzem magam. Nem mintha nem vennének körül jó barátok, és nem nevettetnének meg.. de akkor is hiányzik valami. Úgy érzem, hogy ugyan minden jó és minden szép, mégis ez a kellemes érzés párosul valami furcsa hiányérzettel. Nem tör le, nem rontja el annyira a kedvem, csupán kicsit zavaró. Aztán rájöttem mi is hiányzik: az Ő szeretete. Egy mosoly, egy ölelés, csak nekem - Tőle. Már ez is bőven elég lenne, hogy egésznek érezzem a saját kis lökött világomat. Tudom, nevetségesen álmodozó vagyok és olyan dolgokban reménykedek, amik elérhetetlenek. De ha Ő nem is, legalább ez az álom, ez a vágyakozás az enyém!:)
